Az akadálymentességről szóló hírek 2025 nyarán gyakran úgy szóltak, mintha minden weboldalnak egyik napról a másikra meg kellene felelnie egy új uniós szabálynak. Ez nem így van. A szabály valós, a határidő elmúlt – de a kisvállalkozások jelentős részére a törvény szövege szerint nem vonatkozik, másokra viszont igen, és a különbség néhány pontosan meghatározott feltételen múlik. Ezeket érdemes tisztán látni, mielőtt valaki „akadálymentesítési csomagot” ad el neked, vagy éppen azt mondja, hogy ez téged nem érint.
A jogszabályi háttér
Az uniós alap a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/882 irányelv, közkeletű nevén európai akadálymentesítési irányelv (angol rövidítéssel EAA). Magyarországon a 2022. évi XVII. törvény ültette át, amely a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés általános szabályairól szól. A törvényt 2022. július 22-én hirdették ki, és a 10. §-a szerint 2025. június 28-án lépett hatályba; a 11. § értelmében az ezt követően nyújtott szolgáltatásokra kell alkalmazni.
A végrehajtási részleteket a 605/2022. (XII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. Ez jelöli ki az ellenőrző hatóságokat is: az e-kereskedelmi szolgáltatások esetében a fogyasztóvédelmi hatóságot.
Kire vonatkozik?
A törvény nem „minden weboldalra” vonatkozik, hanem felsorolt termékekre és szolgáltatásokra. Egy átlagos kisvállalkozás szempontjából a lényeges pont az 1. § (2) bekezdés f) pontja: az e-kereskedelmi szolgáltatások gazdasági szereplők által a fogyasztók részére történő biztosítása.
Az e-kereskedelmi szolgáltatást a törvény 2. § 11. pontja így határozza meg: távolról, honlapokon és mobileszköz-alapú szolgáltatásokon keresztül, elektronikus úton, a fogyasztó egyéni kérésére, a fogyasztói szerződés megkötése céljából nyújtott szolgáltatás. Ebből három kérdés következik.
- Lehet-e az oldalon szerződést kötni? Egy webáruház, egy online időpontfoglalás díjfizetéssel, egy online megrendelőfelület jellemzően igen. Egy tisztán bemutatkozó oldal, ahol csak telefonszám és e-mail-cím van, a definíció szövege alapján nem tűnik e-kereskedelmi szolgáltatásnak – de a határeseteknél (például ajánlatkérő űrlap, amelyből később szerződés lesz) egyedi mérlegelés kell.
- Fogyasztó a vevő? A definíció fogyasztói szerződésről szól. Egy kizárólag vállalkozásoknak értékesítő oldal erre a pontra nem esik a törvény hatálya alá.
- Mikrovállalkozás vagy? Erről alább.
A mikrovállalkozási kivétel – pontosan
A törvény 3. § (3) bekezdése szerint a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásnak nem kell megfelelnie a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek, és mentesül az ezzel kapcsolatos, a törvényben előírt kötelezettségek alól.
A mikrovállalkozás fogalmát a 2. § 28. pontja adja: olyan, 10 főnél kevesebb személyt foglalkoztató vállalkozás, amelynek éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mindkét feltételnek – a létszámnak és a pénzügyi korlátnak – teljesülnie kell.
Két megjegyzés. A kivétel a szolgáltatást nyújtó mikrovállalkozásra szól; a termékgyártókra és -forgalmazókra a törvény más szabályokat alkalmaz. És a kivétel nem tiltás: egy mikrovállalkozás is dönthet úgy, hogy akadálymentes oldalt készíttet, mert az ügyfelei között vannak látássérültek, idősek vagy egyszerűen mobilon, rossz fényviszonyok között olvasók.
Ha rád vonatkozik: mit ír elő a törvény?
A követelményeket a törvény 1. melléklete tartalmazza. Az e-kereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó 4.7. pont szerint többek között az értékesített termékek és szolgáltatások akadálymentességéről szóló információkat is elérhetővé kell tenni, ha azokat a felelős gazdasági szereplő megadja, és a személyazonosítási, biztonsági és fizetési funkcióknak is érzékelhetőnek, kezelhetőnek, érthetőnek és stabilnak kell lenniük.
A 6. § (1) bekezdése szerint a szolgáltatónak a 3. mellékletben foglaltak szerint értékelnie és dokumentálnia kell, hogyan teljesíti a szolgáltatás a követelményeket, és ezt a dokumentációt akadálymentes formában nyilvánosságra kell hoznia. A megfelelés nem egyszeri: a 6. § (2) szerint a szolgáltatónak arról is gondoskodnia kell, hogy a szolgáltatás folyamatosan megfeleljen.
A törvény 5. §-a ismer kivételt a jelentős módosítás és az aránytalan teher esetére is, de erre hivatkozni csak dokumentált értékeléssel lehet. Ez kifejezetten egyedi jogi mérlegelést igénylő kérdés.
Átmeneti szabály is van: a 12. § (2) bekezdése szerint a hatálybalépés előtt kötött szolgáltatási szerződések a lejáratukig, de legkésőbb 2030. június 28-ig változatlanul maradhatnak. Ez a meglévő ügyfélszerződésekre vonatkozik, nem arra, hogy egy webáruház 2030-ig halogathatná a megfelelést.
Mi az a WCAG, és melyik szint?
A törvény nem nevezi meg a WCAG-t. A 4. § szerint a harmonizált szabványoknak megfelelő szolgáltatásoknál vélelmezni kell a megfelelést. A gyakorlatban erre az EN 301 549 európai szabványra szokás hivatkozni, amelynek webes fejezete a W3C által kiadott Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.1-es változatának AA szintjére épül.
A WCAG a weboldalak akadálymentességének nemzetközi irányelve, négy alapelvre épül – a tartalom legyen érzékelhető, kezelhető, érthető és robusztus –, és három megfelelési szintet ismer: A, AA és AAA. A legfrissebb változat a 2023. október 5-én W3C-ajánlássá vált WCAG 2.2. A W3C összefoglalója szerint a 2.1-es sikerességi feltételek egyetlen kivétellel – az elavultnak minősített és törölt 4.1.1-es („Parsing”) feltétellel – változatlanul benne vannak, és új feltételek is bekerültek. Ha most készíttetsz oldalt, ésszerű a WCAG 2.2 AA szintet kérni: így a 2.1 AA lényegi követelményeit is lefeded.
Mit kérj a fejlesztőtől?
Az akadálymentesség nem egy utólag rátehető bővítmény. A legtöbb követelmény a tervezésnél és a sablon kiválasztásánál dől el, ezért már az ajánlatkérésben érdemes rögzíteni.
- Célszint a szerződésben. „Az elkészült oldal megfelel a WCAG 2.2 AA szintjének” – és hogy ezt ki, mivel és mikor ellenőrzi.
- Billentyűzetes használat. Minden funkció – menü, kosár, fizetés – elérhető-e egér nélkül, és látszik-e, hol jár a fókusz?
- Színkontraszt és betűméret. A szöveg olvasható-e kellő kontraszttal, és nagyítható-e anélkül, hogy az oldal szétesne?
- Képek alternatív szövege. A termékfotóknak és ábráknak van-e értelmes szöveges leírása? (Ezt sokszor a tartalomfeltöltő adja meg, vagyis te.)
- Űrlapok. Minden mezőnek van-e címkéje, és érthetők-e a hibaüzenetek?
- Külső elemek. A fizetési felület, a foglalási naptár vagy a sütisáv is megfelel-e? A törvény 3. § (4) bekezdése szerint a szolgáltató akkor is felel, ha a szolgáltatás egy részét harmadik fél nyújtja.
- Dokumentáció. Megkapod-e azt az értékelést, amelyre a 6. § szerinti nyilvános dokumentációhoz szükséged lesz?
Ha a tartalmat te töltöd fel, az akadálymentesség a te napi feladatod is lesz: alternatív szövegek, értelmes címsorok, olvasható linkszövegek. Kérj rövid útmutatót az átadáskor.
Arról, hogy mi kötelező még egy fogyasztóknak értékesítő oldalon, a kötelező tartalmakról szóló lap szól; az ajánlatkérés teljes menetét a lépésről lépésre haladó ellenőrzőlista foglalja össze.
Ez a lap a megjelenésekor hatályos szabályokat ismerteti, tájékoztató jelleggel. Jogszabály és szabályzat változhat; egyedi helyzetben kérd szakember véleményét.