„Kell impresszum egy ötoldalas bemutatkozó honlapra is?” A rövid válasz: kezeld úgy, hogy igen – lejjebb kiderül, miért. A hosszabb válasz az, hogy a kötelező tartalom két rétegből áll. Az egyik minden céges weboldalra vonatkozik, a másik csak arra, amelyik fogyasztóknak értékesít. Ezt a kettőt érdemes szétválasztani, mert az ajánlatkérésnél is másképp kell kezelni őket.
Előre egy fontos megjegyzés: ez a lap a jogszabályok szövegét ismerteti, nem jogi tanács. Egy webáruház ÁSZF-je vagy egy szabályozott szakma (például ügyvéd, orvos, könyvvizsgáló) weboldala olyan egyedi kérdéseket vet fel, amelyekhez érdemes jogászt bevonni.
Az első réteg: a szolgáltatói adatok
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 4. §-a szerint a szolgáltató köteles elektronikus úton, közvetlenül, folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon közzétenni legalább a következőket:
- a) a szolgáltató nevét;
- b) székhelyét, telephelyét, ennek hiányában lakcímét;
- c) az elérhetőségi adatait, különösen az igénybe vevőkkel való kapcsolattartásra szolgáló, rendszeresen használt e-mail-címét;
- d) ha a működését jogszabály nyilvántartásba vételhez köti, a nyilvántartást vezető bíróság vagy hatóság nevét és a nyilvántartási számot – cégnél ez a cégbíróság és a cégjegyzékszám;
- e) ha a tevékenység engedélyköteles, az engedélyező hatóság nevét, elérhetőségét és az engedély számát;
- f) ha a szolgáltató áfaalany, az adószámát;
- g) szabályozott szakmáknál a kamarát, a szakképzettséget és azt, hol szerezték, valamint hivatkozást a szakmai szabályokra;
- h) a tárhelyet biztosító szolgáltató székhelyét és elérhetőségét, különösen a rendszeresen használt e-mail-címét – kivéve, ha ezek a tárhelyszolgáltatás jellegéből adódóan egyébként is megismerhetők.
Ezt az adathalmazt nevezi a köznyelv impresszumnak. A törvény nem írja elő, hogy külön „Impresszum” nevű aloldal legyen; azt írja elő, hogy az adatok könnyen hozzáférhetők legyenek. A bevett megoldás egy minden oldal láblécéből elérhető aloldal.
Két gyakorlati megjegyzés. A b) pont a székhelyet, a telephelyet, és csak ezek hiányában a lakcímet kéri – egyéni vállalkozónál azonban a székhely sokszor maga a lakcím, így a közzététel a gyakorlatban a lakcímet jelenti. Aki ezt el szeretné kerülni, annak a bejelentett székhelyén kell változtatnia, nem a weboldalon. A d) pont egyéni vállalkozónál az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot jelenti.
Kit érint ez egyáltalán?
Az Ekertv. a „szolgáltató” fogalmát az információs társadalommal összefüggő szolgáltatáshoz köti, amelyet a törvény 2. §-a az elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatásként határoz meg. Hogy egy semmit nem értékesítő, tisztán bemutatkozó oldal pontosan ebbe a körbe esik-e, az értelmezés kérdése, és erre a törvény szövege önmagában nem ad kategorikus választ. Ha bizonytalan vagy, ez az a pont, ahol jogászt érdemes kérdezni. A gyakorlati oldal viszont egyszerű: az adatok feltüntetése szinte semmibe nem kerül, a látogatónak hasznos, és azzal kockázatot nem vállalsz.
A „folyamatosan” szó súlya
A 4. § nem egyszeri közzétételt ír elő, hanem azt, hogy az adatok folyamatosan elérhetők legyenek. Ebből az is következik, hogy pontosnak kell maradniuk. A gyakorlatban az impresszum ott avul el leggyorsabban, ahol senki nem felel érte: költözik a székhely, új e-mail-címet használ a cég, másik tárhelyszolgáltatóhoz kerül az oldal, és a lábléc még évekig a régi adatokat mutatja. Érdemes eldönteni, ki frissíti ezeket az adatokat, és a szerkesztőfelületen olyan helyre tenni, ahol a fejlesztő nélkül is módosíthatók.
A második réteg: ha a weboldalon szerződést kötnek
Amint a weboldalon keresztül meg lehet rendelni valamit – terméket, szolgáltatást, időpontot díj ellenében –, a kötelező tartalom bővül.
Az ÁSZF elérhetősége
Az Ekertv. 5. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket úgy elérhetővé tenni, hogy az igénybe vevő azokat tárolni és előhívni tudja. Az 5. § (2) bekezdése alapján a megrendelés elküldése előtt egyértelműen tájékoztatni kell őt arról is,
- milyen technikai lépésekkel jön létre a szerződés;
- iktatják-e a megkötött szerződést, és később hozzáférhető lesz-e;
- milyen eszközökkel lehet az adatbeviteli hibákat a megrendelés előtt azonosítani és kijavítani;
- milyen nyelveken lehet a szerződést megkötni;
- milyen magatartási kódexnek veti alá magát a szolgáltató, ha van ilyen, és az hol érhető el.
Vállalkozások egymás közötti (B2B) szerződéseinél a felek a (2) bekezdéstől eltérhetnek; fogyasztóval szemben nem.
Fogyasztói tájékoztatás webáruháznál
Ha a vevő fogyasztó, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet is alkalmazandó. Ennek 11. § (1) bekezdése hosszú listát ad arról, miről kell a fogyasztót a távollévők közötti szerződés megkötése előtt világosan és közérthetően tájékoztatni. Néhány elem a listából:
- a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságai;
- a vállalkozás neve, székhelyének postai címe, telefonszáma és e-mail-címe;
- az adóval növelt teljes ár, valamint minden további költség, például a szállítási díj;
- a teljesítés, fizetés, szállítás feltételei és a panaszkezelés módja;
- az elállási jog határideje és feltételei, valamint a rendelet 2. mellékletében szereplő elállási nyilatkozatminta;
- a kellékszavatosságra és termékszavatosságra vonatkozó kötelezettség, és ha van, a jótállás.
Az elállási jog a rendelet 20. §-a szerint áru adásvételénél jellemzően az áru átvételétől, szolgáltatásnál a szerződés megkötésétől számított tizennégy napon belül gyakorolható. Ha a vállalkozás a tájékoztatást elmulasztja, a 21. § (1) bekezdése szerint az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik – ez az egyik legdrágább hiányosság, ami egy webshopon előfordulhat.
Ezek a szövegek az ÁSZF-ben és a megrendelési folyamat lépéseiben jelennek meg. Fontos: a fejlesztő a szöveg helyét biztosítja, a tartalmáért viszont a vállalkozás felel. Egy letöltött minta-ÁSZF ritkán illik pontosan egy adott vállalkozás szállítási, fizetési és visszaküldési gyakorlatához.
A harmadik, mindenhol jelen lévő elem: adatkezelési tájékoztató
Ha a weboldalon bármilyen személyes adat keletkezik – kapcsolatfelvételi űrlap, hírlevél-feliratkozás, rendelés, akár csak egy analitikai süti –, az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 13. cikke szerint az érintettet tájékoztatni kell az adatkezelésről. Ennek részleteit külön lapon tárgyaljuk: GDPR és sütik a céges weboldalon.
Bemutatkozó oldal vagy webáruház – összefoglalva
| Elem | Bemutatkozó oldal | Webáruház, online megrendelés |
|---|---|---|
| Szolgáltatói adatok (Ekertv. 4. §) | kell | kell |
| Adatkezelési tájékoztató | ha személyes adat keletkezik, kell | kell |
| ÁSZF, tárolható formában (Ekertv. 5. §) | nem jellemző | kell |
| Fogyasztói tájékoztatás, elállási jog (45/2014. Korm. rendelet) | nem jellemző | ha a vevő fogyasztó, kell |
| Akadálymentességi követelmények | nem jellemző | ha fogyasztóknak értékesít és nem mikrovállalkozás, kell |
Az utolsó sorról bővebben: Akadálymentesség a céges weboldalon.
Kérdések az ajánlatkéréshez
- Az impresszum minden aloldalról elérhető lesz?
- Ki írja meg az adatkezelési tájékoztatót és – webáruháznál – az ÁSZF-et? Ha nem a fejlesztő, hová kerül a szöveg, és ki frissíti?
- A megrendelési folyamat utolsó lépése előtt megjelenik-e a teljes ár a szállítási költséggel együtt?
- Az ÁSZF letölthető vagy menthető formában is elérhető lesz?
A tárhelyszolgáltató adatainak beszerzéséről a domainről és tárhelyről szóló lapon írunk.
Ez a lap a megjelenésekor hatályos szabályokat ismerteti, tájékoztató jelleggel. Jogszabály és szabályzat változhat; egyedi helyzetben kérd szakember véleményét.