Ha három fejlesztőtől kérsz ajánlatot, jó eséllyel három különböző technológiát javasolnak, és mindhárom meggyőzően érvel a sajátja mellett. Ez nem meglepő: mindenki azt ajánlja, amihez ért. A vállalkozó szempontjából azonban a technológia neve másodlagos. Négy kérdés számít igazán – és ezekre mindhárom útnak más a válasza.
A három út röviden
Tartalomkezelő rendszer (például WordPress). Nyílt forráskódú szoftver, amelyet a saját tárhelyeden – vagy a fejlesztő által üzemeltetett tárhelyen – futtatsz. A WordPress a projekt saját közlése szerint „GPLv2 vagy későbbi” licenc alatt érhető el, vagyis maga a rendszer ingyenesen használható és módosítható. Köré sablonok és bővítmények ezrei épülnek, ingyenesek és fizetősek egyaránt.
Weboldalépítő szolgáltatás. Előfizetéses felület, ahol böngészőben, előre elkészített elemekből rakod össze az oldalt. A szoftvert és a tárhelyet a szolgáltató adja, te havi vagy éves díjat fizetsz.
Egyedi fejlesztés. A fejlesztő a te igényeidre ír kódot – akár valamilyen keretrendszerre építve, akár statikus oldalgenerátorral, akár teljesen saját megoldással. Ennek a kategóriának a legnagyobb a szórása: lehet nagyon egyszerű és nagyon összetett is.
1. Ki tudja szerkeszteni?
Ez az a kérdés, amelyet a legritkábban tesznek fel, pedig a weboldal élete nagy részében erről szól a napi munka: nyitvatartás, árváltozás, új referencia, egy bejegyzés.
- Tartalomkezelőnél a szerkesztőfelület általában kényelmes, és sokféle feladatra találni kész megoldást. Egy rosszul összerakott, sok bővítményre épülő oldalon viszont a szerkesztés nehézkes lehet, és egy rossz kattintás szétszedheti az elrendezést.
- Weboldalépítőnél a szerkesztés jellemzően a legkönnyebb belépő: amit látsz, azt szerkeszted. A korlátok a platform korlátai.
- Egyedi fejlesztésnél minden azon múlik, kapott-e az oldal szerkesztőfelületet. Előfordul, hogy nem, és minden szövegmódosításhoz a fejlesztőt kell hívni. Ez nem feltétlenül baj, ha az oldal ritkán változik – de tudni kell előre.
Kérdés a fejlesztőnek: Mutasd meg, hogyan módosítok egy szöveget, cserélek ki egy képet és hozok létre egy új aloldalt – a saját felhasználómmal, nem a te adminisztrátori fiókoddal.
2. Mekkora a frissítési és biztonsági teher?
Minden weboldal szoftver, és minden szoftver öregszik.
Egy saját tárhelyen futó tartalomkezelőnél a magrendszert, a sablont és minden bővítményt rendszeresen frissíteni kell, mert a biztonsági javítások a frissítésekkel érkeznek. Minél több bővítmény fut az oldalon, annál több a frissítendő elem és annál nagyobb az esély, hogy két frissítés összeakad. Ha ezt senki nem végzi, az oldal előbb-utóbb sebezhetővé válik. Ezért ennél a megoldásnál a karbantartási szerződés gyakorlatilag kötelező tétel – vagy neked kell vállalnod.
Weboldalépítőnél a frissítés a szolgáltató dolga, ez az előfizetési díj egyik fő tartalma. A te terhed kisebb, a kontrollod is.
Egyedi fejlesztésnél a teher a megoldástól függ. Egy statikus oldal – amely nem futtat adatbázist és szerveroldali kódot a látogatáskor – kevés támadási felületet hagy. Egy egyedi webalkalmazás viszont ugyanúgy karbantartást igényel, mint bármely más szoftver, és ezt csak az tudja elvégezni, aki ismeri a kódot.
Kérdés: Ki frissíti az oldalt az átadás után, milyen gyakran, mennyiért, és mi a teendő, ha feltörik?
3. Mi történik, ha szolgáltatót akarsz váltani?
A fejlesztőkkel kötött együttműködések egyszer véget érnek: nyugdíjba megy, megszűnik a cég, vagy egyszerűen elégedetlen vagy. Ilyenkor derül ki, mennyire vagy kiszolgáltatott.
- Tartalomkezelőnél az oldal fájljai és adatbázisa átvihető egy másik tárhelyre, és egy másik fejlesztő is dolgozhat rajta, mert a rendszer elterjedt. Feltétel, hogy a tárhely és az adminisztrátori hozzáférés a te kezedben legyen. Ha fizetős sablon vagy bővítmény licence a fejlesztő nevén van, azt is rendezni kell.
- Weboldalépítőnél a tartalmat (szöveg, kép) általában ki tudod menteni, magát az oldalt viszont jellemzően nem lehet egy az egyben máshová költöztetni. Váltáskor az oldalt újra kell építeni. A domain ettől függetlenül a tiéd maradhat – ha a te nevedre van regisztrálva; erről a domainről és tárhelyről szóló lapon írunk.
- Egyedi fejlesztésnél a válasz a szerződésen múlik: megkapod-e a forráskódot, a dokumentációt, a hozzáféréseket, és szabad-e más fejlesztőnek a kódon dolgoznia.
Kérdés: Ha egy év múlva máshoz vinném az oldalt, pontosan mit kapnék meg tőled, milyen formában, és mennyi idő alatt?
4. Kié a forráskód?
Ez a legkevésbé intuitív pont, mert sokan feltételezik, hogy amit kifizettek, az az övék. Szerzői jogi értelemben ez nem automatikus.
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bekezdés c) pontja a számítógépi programalkotást – a szoftvert, forráskódban és tárgykódban egyaránt – szerzői jogi védelem alá helyezi. A szerző a felhasználásra felhasználási szerződéssel ad engedélyt (42. § (1) bekezdés), és az Szjt. 43. § (1) bekezdése szerint a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. A szoftver sajátossága, hogy a rá vonatkozó vagyoni jogok az 58. § (3) bekezdése szerint át is ruházhatók.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A törvény 42. § (3) bekezdése szerint ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni – vagyis a homályos szerződés a fejlesztőnek kedvez, nem neked. Kizárólagosság kikötése nélkül a fejlesztő ugyanazt a kódot máshol is felhasználhatja. Az Szjt. 59. § (1) bekezdése ugyan – eltérő megállapodás hiányában – biztosít a szoftvert jogszerűen megszerzőnek bizonyos jogokat (például a rendeltetésszerű használattal összhangban álló módosításra, ideértve a hibajavítást), de ennek határai vitathatók, a szerződés szűkítheti, és egy továbbfejlesztési vagy költöztetési helyzetben nem érdemes erre építeni. Hogy a te esetedben mi a helyzet, azt a szerződés szövege dönti el – és ez az a pont, ahol egy jogász átnézése sokat ér.
Néhány megkülönböztetés, amelyet érdemes a szerződésben tisztázni:
- Saját fejlesztésű kód: átruházás, kizárólagos vagy nem kizárólagos felhasználási jog, és milyen terjedelemben (módosítás, átdolgozás, más fejlesztő általi továbbfejlesztés).
- Nyílt forráskódú elemek: ezeket a saját licencük szabályozza; a fejlesztő nem adhat rájuk több jogot, mint ami a licencből következik.
- Fizetős sablonok, bővítmények, betűtípusok, fotók: kinek a nevére szól a licenc, és átruházható-e?
- Tartalom: a szövegek és képek, amelyeket te adtál, a tieid maradnak – de érdemes ezt is kimondani.
Összevetés egy táblázatban
| Szempont | Tartalomkezelő | Weboldalépítő | Egyedi fejlesztés |
|---|---|---|---|
| Szerkesztés a vállalkozó által | jellemzően igen | igen, legkönnyebben | csak ha készül hozzá felület |
| Frissítési teher | rendszeres, a te vagy a karbantartó dolga | a szolgáltatóé | a megoldástól függ |
| Költözés más szolgáltatóhoz | jellemzően megoldható | jellemzően újraépítés | a szerződéstől függ |
| Forráskód feletti rendelkezés | nyílt forrás + a szerződés | nincs külön forráskód | a szerződéstől függ |
Akkor melyiket?
Nincs általános győztes. Egy ritkán változó, egyszerű bemutatkozó oldalhoz mindhárom út elvezet; ott a döntő szempont az, ki fogja szerkeszteni és ki vállalja a karbantartást. Egy webáruháznál vagy külső rendszerekhez kapcsolódó oldalnál a szolgáltatóváltás és a forráskód kérdése jóval súlyosabb. Ha a három ajánlat mindegyike más technológiát javasol, ne a technológiák között válassz, hanem tedd fel mindhárom fejlesztőnek ugyanezt a négy kérdést, és hasonlítsd össze a válaszokat. A költségoldalról a céges weboldal költségeit szétszedő lap szól.
Ez a lap a megjelenésekor hatályos szabályokat ismerteti, tájékoztató jelleggel. Jogszabály és szabályzat változhat; egyedi helyzetben kérd szakember véleményét.